Én így levelezek - egy új belépő

 

Kedves Enéh!


Isten hozott! Azt szoktam mondani az embereknek, hogy a lehetőségek határtalanok, és ezzel semmit sem túlzok! :) Több mint hat éve kezdtem el ennek az egésznek a felépítését. Nem vagyok híve semmilyen erőszaknak vagy "ezt kell tenni" típusú dolgoknak. Azon kevés emberek közé tartozom, akik feltétel nélkül hisznek a szabadságban. Helyesbítek: nem hiszem, hanem tudom, hogy a szabadság létezik, hiszen létezik a kötöttség és a rabság is; egymás nélkül nincs tapasztalati lehetőség. Nem igaz? Tudom azt is, hogy az emberek vágyják ezt, akár csak a félelemnélküliséget. A lehetőség mindig adott életünk megváltoztatására, egyénileg épp úgy, mint társadalmilag.


Tudod, a társadalmi élet kialakításához némi "összehangolásra" van szükség. Ez eddig is megvolt (média, oktatás, vallás, egyebek), de ami eddig volt, az lehetővé tette a legtöbb ember számára, hogy megtapasztalja, mi az, ami számára kellemetlen. Ami kellemetlen, azt az ember úgy azonosítja, mint "rossz" dolgot. Ebből következik, hogy ami kellemes számára, azt "jó"-nak nevezi az életben. Pedig ezeknek a dolgoknak csak egy célja van: a megtapasztalás, a megélés és az ezekhez való hozzáállás (döntés arról, mit hiszel a történtekről), ami aztán megszüli a következő jövőt.


Az "izgalmad", lelkesedésed, ami e kezdeményezést illeti, nem alaptalan. Hálát mondok a Jó Istennek, hogy akik 100-as pontot vállaltak, látnak fantáziát ebben az egészben, és túllátnak a pillanatnyi haszonszerzésen. Legalábbis többségükben.


Döntéseimet érzésből hozom, nem is igazán tehetek mást, "agy hiányában". :) Úgy érzem, kiváló 100-as ellátó lehetnél Érden. A kérdés: vállalod-e? Ha igen, csak írd meg a telefonszámodat, és én elmondom mindent, ami ezzel kapcsolatos.


Ami a Kredithoz jutást illeti, valahogy így magyaráznám: Mindent energia mozgat. Az energiát a tudatunk (gondolat, hit) irányítja. Az emberi tudat hozzá van kötve a pénzhez, mint egyfajta eszközhöz, melynek hiányában a dolgok "állnak"; nélküle nincs mit tenni, az "én" meg van bénítva.


A mi bankunk a "Szívesség Bank" vagy "Korona Bank" - nevezze mindenki, ahogy akarja (Állam bácsi és Apeh néni csak szívesség banknak!) -, lehetővé teszi, hogy az emberek kicsit elrugaszkodjanak attól a gondolattól, hogy ha valamire szükségük van, ahhoz pénz kell. És most hadd idézzek neked egy mondatot az egyik kisfilmecskémből: "Meg kell értenetek, ha a kórház össze akar dőlni, nem pénz kell hozzá, hanem tégla. A tégla sem a pénz rakja egymásra, hogy kórház legyen belőle, hanem az emberi kéz. És a tégla sem pénzből van, hanem agyagból..." Élet ma, élet holnap.


Gondolom érthető, kedves Enéh (ahányszor a nevedre gondolok, elmosolyodom magamban, ez valóban te vagy :), pedig még nem is láttalak).


Szóval a mi bankunkban szívességért szívességet. Mi az, ami benned van? Mit tudsz adni másoknak? Mi az az energia, amit szívesen megmozgatsz másokkal, mi az, amit szeretsz csinálni? Nos, azzal fizess!


Én nagyon jól tudom, hogy a világ, a természet csodái - nem csak az ember - tökéletesen vannak összerakva. Ez a tökéletesség nem csak a szíved lüktetésében és annak betöltött szerepében van meg, hogy ellássa testedet minden szükséges elemmel, hanem az élővilág - és az emberek számára élettelen világ - egymásrautaltságában is. Azt akarom mondani, hogy a te értékeid, még ha nem is engedte kibontakozni ez a rendszer (oktatás, szülők, elvárások...), ott vannak. Ezek olyan értékek, melyek megteremtése számodra örömmel tölt el, és nem merít ki, mint a munka - amit sok ember kényszerből végez -, hanem feltölt és boldoggá tesz.


Nos, ez a "valami", amiről beszélek, és ami kivétel nélkül minden emberben ott van, és mindenkié más, olyan mennyiségben és olyan nagyságban van jelen, amennyire a körülötted lé


vő világnak - benne az embereknek is - szüksége van az élethez.


Vannak emberek, akik tudnak ebből megélni, és jól megélni ebben a világban. Mondhatom, hogy hobbijuk a munkájuk. (Ettől jó egy szakács például! Szereti, amit csinál, ezért olyan finom a főztje.) És vannak - sajnos nagyon sokan -, akik egy életen át közelükbe sem kerülnek álmaiknak, mert a rendszer, amelyet felépítettünk, elvette az önmagukba vetett hitüket. Hogy mivel? Nézz rám! Egész életemben nem hallottam mást, mint hogy: "Mi lesz így belőled, édes fiam...?" - mondták a tanárok az iskolában, mert bizony nem elég, hogy soha nem tanultam, de olyan rossz kölyök voltam, hogy annyit kaptam (körmöst, pofont, pajesztépést... akkor még szabad volt ilyet tenni a tanároknak, igaz, jobbak voltak a gyerekek, ha a társadalmi elvárást nézzük), hogy mások már a fele annyi verés miatt is feladták önvalójukat.


De végül is miért is születtem Erős Győzőnek, ha nem igaz? El tudok kalandozni, mi? :) Szóval, ennek a banknak a segítségével az emberek élhetik álmaikat, már ha vannak nekik, vagy egyáltalán emlékeznek rájuk, és nem "verték ki" belőlük elvárásokkal, törvényekkel, félelmek elültetésével.


Szívességet teszel másnak, kedves Enéh, és itt szívességet kapsz majd mástól.


Nem kell megijedni, kedves Enéh, nem írok mindenkinek ilyen hosszú levelet, de most úgy döntöttem, ezt beteszem a blogba, ki tudja, talán másoknak is jól jön, akár érzelmileg is! :)


Szeretettel: a "bolond" :)


2013. Novemer 8.